Fakultatív Jegyzőkönyvek

Mik azok a Fakultatív Jegyzőkönyvek? 

A Gyermekjogi Egyezményt Fakultatív Jegyzőkönyvek egészítik ki, amelyek szintén kötelező erejű nemzetközi szerződések. Ugyanakkor pusztán az a tény, hogy egy állam korábban már aláírta és jogrendszerébe implementálta a Gyermekjogi Egyezményt, nem kötelezi őt a Fakultatív Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra. Annak érdekében, hogy megfékezzék a gyermekek világszerte előforduló bántalmazását és kizsákmányolását, az ENSZ Közgyűlése 2000-ben elfogadta a Gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről, valamint a Gyermekkereskedelemről, gyermekprostitúcióról és gyermekpornográfiáról szóló fakultatív jegyzőkönyveket, melyek egyaránt 2002-ben léptek hatályba.

Első Fakultatív Jegyzőkönyv:

A gyermekek fegyveres konfliktusokban való részvételéről szóló Fakultatív Jegyzőkönyv értelmében az aláíró államoktól elvárják, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy fegyveres erőik 18 évnél fiatalabb tagjai közvetlenül ne vegyenek részt háborús cselekményekben. Deklarálja, hogy az aláíró államoknak fel kell emelniük az önkéntes katonai akciókban való részvétel alsó korhatárát 15 évről, ugyanakkor a 18 éves alsó korhatárt nem teszi alapkövetelménnyé. Továbbá a Jegyzőkönyv felhívja az államokat, hogy a 18 év alatti gyermekek speciális védelemre jogosultak, és megtiltja a 18 év alatti kötelező katonai szolgálatot.

Második Fakultatív Jegyzőkönyv:

A második Fakultatív Jegyzőkönyv az aláíró államok számára a gyerekekkel szembeni szexuális kizsákmányolását és bántalmazását tilalmának részletes követelményeivel egészíti ki az egyezményt, valamint védi a gyermekeket a nem szexuális célú kereskedelemtől – mint például a kényszermunka.  A Jegyzőkönyv meghatározza olyan fontos fogalmakat, mint a „gyermekprostitúció” és „gyermekpornográfia”, illetve a  „gyermekeladás”. Kötelezettségeket fogalmaz meg az államok számára az ezekhez kapcsolódó tevékenységek kriminalizálására és büntetésére vonatkozóan. Elvárásként szerepel az államok felé, hogy a büntetés ne csak azokat sújtsa, akik szexuális kizsákmányolás céljából felajánlanak vagy közvetítenek gyerekeket, akik anyagi haszonszerzés céljából gyerekeket szállítanak, vagy akik munkára kényszerítenek gyerekeket, hanem bárki mást is, aki gyereket fogad ilyen tevékenységek végrehajtására.

Kiemelten védi a gyermekáldozatok jogait és érdekeit, és elvárásként támasztja a kormányok felé azt, hogy pszichológiai és jogi segítséget kell nyújtani az áldozatok részére, kiemelve a gyerek legfőbb érdeke szerinti eljárást.

Ezt a két Fakultatív Jegyzőkönyvet aláírta és elfogadta Magyarország is. 

Harmadik Fakultatív Jegyzőkönyv: 

A harmadik Fakultatív Jegyzőkönyv, amely a korábbiakkal ellentétben nem a Gyermekjogi Egyezmény valamely pontját bontja tovább, hanem egy – gyermekjogok megsértése miatti -panasztételi mechanizmust rögzít és 2014. áprilisban lépett hatályba. Ez lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy panaszaikat közvetlenül a Gyermekjogi Bizottsághoz nyújtsák be, aki azokat kivizsgálja, majd a kormányokat a megfelelő intézkedések meghozatalára utasítja. A Harmadik Fakultatív Jegyzőkönyvet még nem írta alá Magyarország.